A CTIS projekt általános célja az innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok ösztönzése olyan digitális oktatási anyagok kidolgozásával, amelyek célja a felsőoktatási hallgatók kritikai gondolkodásának és médiaműveltségének fejlett transzverzális készségeinek fejlesztése. A felsőoktatási tantermi környezetben a kritikai médiaműveltség fejlesztéséhez szükséges, azonnal használható digitális oktatási anyagok 7 európai nyelven (román, görög, bolgár, lengyel, lengyel, magyar, litván és angol) kerültnek kidolgozásra.

A fontos transzverzális készségek fejlesztéséhez oktatási anyagokat dolgoznak ki az úgynevezett „flipped classroom” módszerrel. Ez egy olyan pedagógiai megközelítés, amelyben az osztálytermi tanulás hagyományos felfogása megfordul: a tanulók a tanítás előtt megismerkednek a tananyaggal, a tanórai időt pedig a megértés elmélyítésére használják a társakkal folytatott megbeszélések és a tanárok által segített problémamegoldó tevékenységek révén. A flipped módszer innovatív megoldást kínál a hagyományos oktatás néhány megoldatlan kihívására. Bár a módszer alkalmazható kizárólag hagyományos, offline eszközökkel (például könyvek és gyakorlókönyvek), az internet és az információs és kommunikációs technológia lehetővé tette, hogy az előadást diákkal, hanganyaggal, podcastokkal vagy narrált prezentációkkal az órán kívülre helyezzük.

A kritikai gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztésére számos megközelítés létezik. Azonban csak elméleti kezdeményezések vannak ezen alapkészségek együttes fejlesztésére, a médiaműveltségi kurzusokon használt taneszközök felhasználásával a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Ezenkívül hiányoznak a felsőoktatási intézményekben az e terület teljes kurzusának tanítására szolgáló, fordított osztálytermi források. A projekt ezért innovatív tanulási és tanítási gyakorlatokat szimulál.

Bár a kutatási bizonyítékok alátámasztják a flipped módszerek hatékonyságát, elterjedésüket a szükséges anyagok elkészítésének nehézségei akadályozzák. A CTIS projekt ösztönzi a fordított tantermi módszerekre vonatkozó kutatási adatok felhasználását az oktatási gyakorlatban, pozitív hatással van a gyakorlat, a kutatás és a szakpolitika közötti megerősített kölcsönhatásra, összhangban a digitális oktatási cselekvési tervvel (2021-207), amely az oktatási rendszerek digitális korszakhoz való alkalmazkodását támogató uniós szakpolitikai kezdeményezés.